Az álomról

A test a nap folyamán aktív, s a szervek megfeszített tevékenységétől anyaguk károsodik, ami méreganyagok keletkezését eredményezi. Nappal a méreganyagok termelődése erősebb, mint a kilökésük, s éppen ez okozza az esti, munka utáni kimerültséget. Alvás közben a test pihen, s ilyenkor a szervek gyorsabban képesek megszabadulni a méreganyagoktól, mint napközben. E méreganyagok a vesén, a bőrön és a tüdőn át távoznak. Amikor alszunk, gyomrunkban kevés élelem legyen, s fejünket fordítsuk észak, vagy legalább kelet felé.
Emellett alvás közben az Én, a szellemi és az asztrális testtel együtt, elhagyja a fizikai testet, s az ágyon csak a fizikai és az éteri test pihen tovább. Napközben az emberek negatív gondolatainak és érzéseinek hatására a test kozmikus ritmusa felborul, de ahogy a felsőbb testek elhagyják, a fizikai és éteri test kapcsolatba lép a Kozmosszal, s a kozmikus erők révén helyreáll a ritmus.
Este az ember kilép a testéből, de egy fonal összeköti vele; ha ez elszakad, nem tud többé visszatérni. Alvás közben, amikor az ember tudata különválik, testébe alsóbbrendű lények költözhetnek, és alsóbbrendű befolyások érhetik, melyek kárt tehetnek benne. Ezért lefekvés előtt el kell kerítenünk magunkat, hogy alvás közben megvédjük fizikai testünket a különböző hatásoktól. Alvás előtt mindig kerítsük el magunkat, s ugyanezt tegyük minden egyéb tevékenység esetén is. Az elkerítés imádság révén történik. Lefekvéskor mondhatjuk: "Uram, felmegyek, hogy tanuljak, imádkozzam, dolgozzam. Erre az időre vedd körül testemet Erőddel, s óvd meg minden rossz befolyástól!".
Amikor tudatunk alváskor felszáll, ébernek kell lennie. E célból lefekvés előtt mondhatjuk:
"Szeretnék tudatos és éber lenni, amikor a Lelki Világba megyek, s ott tudatosan munkálkodni, tanulni és találkozni a Felsőbbrendű Lényekkel.".
Elkeríthetjük magunkat úgy is, hogy gondolatban fényköröket húzunk magunk köré, s körben a következő formulákat mondjuk:
- Ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!
- Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.
- Az az örök élet, hogy ismerjelek Téged, az egyedüli igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust.


Amikor úgy alszunk el, ahogy kell - éber tudattal és aggodalom nélkül -, búgást fogunk érezni magunkban: "bú-búú", s ez ijesztő lehet. Ez a csakrák forgása, s azt mutatja, hogy elhagyjuk a testünket, és belépünk egy másik világba. Ez a búgás öt percig tart. Utána úgy érezzük, olyan világban vagyunk, ahol zavartalanul látunk. Törekedjünk rá, hogy álmunk nyugodt, világos és kellemes legyen.
Igyekezzünk világos képeket látni, ne zavarosakat és felszíneseket. Vannak álmok, melyek semmit sem mutatnak meg - ezek vagy a túlságosan teli gyomor, vagy a napközbeni rossz gondolatok és aggodalmak következményei. De vannak olyanok is, amelyek megmutatják, mi fog történni a valóságban, amelyek reális dolgokat tartalmaznak. Vannak egyenes vonalú és görbe vonalú álmok. Előbbiek esetén pontosan azt álmodjuk meg, ami történni fog. Utóbbiaknál ezt allegórikus, szimbolikus formában álmodjuk meg. Például ha azt álmodjuk, hogy valakinek összedől a háza, ez azt mutatja, hogy az illetőnek veszélyben van az egészsége. A "ház" az emberi testet jelképezi.


Szabály

Az okkult iskola tanítványaiként be kell tartanunk az alvás szabályát. 7 óra alvás elengedhetetlen számunkra. 5 óra is elég lehet, de csak akkor, ha mélyen, forgolódás nélkül alszunk. A legegészségesebb, ha este 10 órakor fekszünk le, de ezt nem tekinthetjük általános szabálynak. Ha rendkívül fontos dolgunk van, lefekhetünk 11-kor vagy éjfélkor is, de 5-10 percen belül el kell aludnunk. Ha este 10 után még fent maradunk dolgozni, az álom elvész, s utána csak éjfél után jelentkezik újra. Ekkor azonnal le kell feküdnünk, ha nem akarjuk elszalasztani. Minél korábban fekszünk, annál egészségesebb az alvás. Miért? Aki korán fekszik, minden összegyűlt pránát elnyel. Aki későn fekszik, nehezen alszik el, mert már nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű prána a szervezete számára. Várnia kell egyik ideig, hogy azok, akik már lefeküdtek, felébredjenek, s akkor neki is álom jön a szemére. Következésképpen, ha hozzá tudunk szokni a korai fekvéshez, biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges mennyiségű pránát. Soha ne feküdjünk le éjfél után. Ha különösen kimerültek vagyunk, vacsorázzunk korán, és legkésőbb 8 órakor feküdjünk le, hogy több energiával töltekezhessünk fel, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van. Ha van energiatartalékunk, később is fekhetünk. A lefekvés ajánlott ideje 8, 10 vagy 12 óra.


Szabály: Amikor reggel felébredünk, ne nyissuk ki azonnal a szemünket. Tartsuk csukva, amíg teljesen megnyugszunk. Ne aludjunk vissza. Amikor végül kinyitjuk, keressünk valami szépet magunk körül, és azon pihentessük a tekintetünket. Amikor felkapcsoljuk a lámpát, fokozatosan szoktassuk hozzá szemünket a fényhez. A lágy, kellemes fény hasznos a szemnek, és jó hatással van az idegrendszerre. Helyes, ha mielőtt kinyitjuk a szemünket, gondolatainkat Istenhez emeljük. Utána megkezdhetjük napi munkánkat.


Gyakorlat:
Jobb kezünk ujjaival simogassuk háromszor meg bal mutatóujjunkat, s minden simogatásnál ismételjük a következő formulát:
"Uram, ébressz fel holnap reggel 5 órakor!".
Simogassuk meg a többi ujjat is, s közben háromszor ismételjük el ugyanezt a formulát. Utána bal kezünk ujjaival simogassuk meg háromszor jobb mutatóujjunkat, szintén minden simogatásnál elismételve a formulát.
Ugyanígy járjunk el a többi ujjal is.
Más órát is megnevezhetünk.
Ébredéskor azonnal keljünk fel, mert fennáll a veszélye, hogy még 3-4 órát alszunk.