|
A tanítvány feladata az, hogy szervezete minden sejtjét megfiatalítsa, ne csak egy részüket. E célból meg kell tanulnia beszélni a sejtjeihez.
Minden nap a napi munka megkezdése előtt köszöntenie kell teste sejtjeit, az agyánál, szeménél, orránál és fülénél kezdve, fokozatosan lefelé haladva.
Utána köszönti a tüdeje, szíve, gyomra, belei sejtjeit, végül köszönti önmagát, és megkezdi munkáját. "Önmaga" alatt a belső irányítót értjük.
Csak ilyen helyzetben várhatjuk el, hogy az emberi szervezet minden sejtje egységben és összetartásban működjön.
Aki nem ismeri ezt a kapcsolatot, és nem járja végig a sejtjeit ilyen módon, egész nap csak fel-alá ődöng, és nem halad a munkájával.
Azt mondja magában: nem tudom, mihez kezdjek, élni sincs kedvem! - Azért nincs kedve élni, mert nem teljesítette egy fontos kötelességét saját szervezetével szemben.
Ennek következtében úgy halad el az élet áldásai között, hogy nem ismeri fel és nem tudja használni őket.
|