A Tanító a zenéről

Az emberek még nem vizsgálták meg a zene filozófiai oldalát és nem értik lényegét és jelentőségét, pedig a legnagyobb, legmélyebb és legkiterjedtebb élettel kapcsolatos tudomány a zene. Amikor az ember feltárja és tanulmányozza a zene erőit és törvényeit, s alkalmazza azokat az életében, akkor kezdődik meg helyes irányú fejlődése és tökéletesedése. A zene révén működnek a természet legmagasabb erői és legbölcsebb törvényei. Minden hang számos harmonikusan működő erő összessége, melyek nagy hatást gyakorolnak az ember gondolataira, érzéseire, vágyaira és cselekedeteire.

Ha az emberek ismernék az adott hangban ható erők természetét, és tudatában lennének az emberi pszichére gyakorolt hatásuknak, képesek lennének tudatosan megkomponálni a dalaikat, és bámulatos eredményeket érnének el az életben. Akkor a dalok és a zenés darabok pontosan meghatározott céllal születnének, s az adott dal vagy darab által előidézett eredmény előre ismert lenne. S ha egy dal célja és rendeltetése ismert, könnyen meghatározható, hogy dúr vagy moll hangnemben szülessen; s akkor, ha a dal dó hanggal kezdődik, tudni lehet, hogy a következő hangot szekundban, tercben, kvartban, kvintben vagy szextben kell megütni stb., tudni lehet, pontosan milyen hosszúnak kell lennie a hangoknak, hogy a kívánt eredményt érjék el. A mai zeneszerzők a zene már kialakult formái és szabályai szerinti kompozícióikban csak dallamosságra és harmóniára törekszenek, de ez még nem elegendő. Minden e téren eddig elért eredményen felül a zenét még tartalommal, céllal és értelemmel is meg kell tölteni. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az emberek a zenét nem csupán a szórakozás és kikapcsolódás eszközének, hanem a természetben és az emberi életben ható nagy teremtő erőnek tekintik. Feltétlenül új felfogásra és ismeretekre van szükség a zenével és annak elemeivel kapcsolatban.

Messze nem elegendő tehát, ha csak annyit tudunk, hogy egy adott hang pontosan hány rezgésből áll, hogy megkülönböztethessük a többitől. Tudnunk kell azt is, hogy a dó hang a természet életenergiájához kötődik, s ha az ember hallja, kapcsolatba lép ezzel az energiával; a ré hang az emberi individualitáshoz kapcsolódik, s aki hallja, abban felébred az egyéniség tudata; a szó hang emelkedett törekvést és vágyat kelt az emberben a nagy dolgok iránt; a lá hang kiszélesíti az emberi tudatot és teret ad az emberi gondolkodás síkjainak; a szi hang az emberi érzésekhez kapcsolódik.

Ha az emberek megismerik a zenének ezt a mély és kiterjedt tudományát, és megértik a zene rendkívüli jelentőségét a természetben és az emberi életben, a zene a nevelés és az orvoslás eszköze lesz. Eddig azonban egyetlen európai nép sem ismerte fel a zene rendkívüli jelentőségét, s nem alkalmazta a nevelés terén. A korlátolt tudatú, gépiesen és egyoldalúan gondolkodó emberek a zene ilyetén felfogását hallucinációnak és képzelgésnek tartják, de meg kell értenünk, hogy hallucináció és képzelgés csak a buta ember számára léteznek, az értelmes számára nem. A hallucináció a valóság árnyképe. Én felismerem az árnyképet - gyümölcsöt nem az árnyék, hanem a valódi fa terem. Hallucinációnál az ember mindig veszít, a valóságnál mindig nyer.